Koleszterin, avagy hogyan lesz barátból ellenség? 2. rész

A történet az 1950-es években kezdődött, amikor egy Ancel Keys nevű kutató elkezdte vizsgálni, hogy az 1920-as években még csak elvétve megjelenő szívroham miért nőtt az ’50-es évekre a többszörösére.


Megállapította, hogy a szívrohamok kialakulásához a szív koszorús ereiben lerakódott koleszterin vezet, ami merevvé és szűkké teszi a koszorús eret. A beszűkült erek miatt a szívizom nem kap megfelelő tápanyagot és oxigént. Ennek következtében elhalnak a szívizomsejtek. Ez okozza a szívrohamot.

 

Keys a folyamat egyetlen okozójaként a szervezetbe került telített zsírokat okolta, ami szerinte a túl sok koleszterin termelődéséhez vezet. Néz utána a Wikipédia-n

 

Le is vonta a következtetést:


A szív és érrendszeri betegségek, valamint az elhízás elleni küzdelem legfontosabb fegyvere, ha koleszterin-szegény táplálkozást folytatunk. 

 

Ezt a tézist már születésekor többen megkérdőjelezték, sőt maga Keys is nem sokkal később megcáfolta saját elméletét. Több országot és étkezési szokást figyelembe véve az állítás egyáltalán nem volt igazolható. Sajnos akkorra már olyan támogatottsága lett korábbi nézetének, hogy nem lehetett visszatáncolni.

 

Komplett iparágak (pl.: a csökkentett zsírtartalmú élelmiszeripar) nőttek ki erre a feltételezésre és már csak a hiedelem fenntartásához is komoly gazdasági érdekek fűződtek.


Miközben egyre több csökkentett zsírtartalmú élelmiszer került a boltok polcaira és a leggyakrabban felírt gyógyszerré váltak a koleszterincsökkentők, a világban egyre komolyabb méreteket öltött az elhízás. A szív és érrendszeri halálokok pedig a vezető helyre kúsztak!!?

 

Hol van hát az igazság? Valóban ennyire rosszfiú a koleszterin?


Nézzük a biológiát!


Mivel a koleszterinre a legtöbb sejtszintű folyamathoz szükségünk van, így 80%-ban a sejtjeink (főként a májsejtek) állítják elő. A természet nem bízza a véletlenre, hogy hozzájussunk. 

 

Tudnunk kell, hogy koleszterin nélkül

 

    • nincsenek nemi-, és mellékvese hormonjaink
    • nem termelődik az epe
    • az idegsejtjeink nem tudnak egymással megfelelően kommunikálni, így nem tudják a kiadott utasításokat eljuttatni a sejtjeinkhez 
    • ideg-, és izom fájdalmak alakulnak ki
    • fokozott ingerlékenység, depresszió lesz úrrá rajtunk

 

A koleszterin testbéli útja

 

A koleszterin molekulákat a vér szállítja oda, ahol szükség van rá.
Ez nem is olyan egyszerű. A koleszterin ugyanis egy zsírsav.
A vér pedig egy döntően vizes jellegű folyadék. Emiatt a vérben a zsírok nem oldódnak.


Ezért a koleszterin molekulák szállításához a szervezetünk olyan fehérjemolekulákat vet be, melyek mintegy burokba zárják ezeket a zsírmolekulákat, így juttatva őket a felhasználási helyükre.

 

A koleszterint szállító gömböcskék a zsírokon kívül más anyagokat, főként antioxidánsokat (A-, C-, E-vitamin, szelén, glutation, stb.) is szállítanak, melyek védő feladatokat látnak el. Hogy mitől és miért kell megvédeni ezeket a szállító molekulákat, arról később írok.

 

A koleszterint szállító (lipoprotein) molekulákat sűrűségük alapján különböztetjük meg. Így ismerünk:

  • magasabb sűrűségű koleszterint szállító HDL és
  • alacsony sűrűségű koleszterint szállító LDL molekulát.

 

Ezeket úgy is ismerjük, mint

    • "Jó koleszterin" (HDL = high density lipoprotein), és
    • "Rossz koleszterin" (LDL = low density lipoprotein).

 

Hogy is van ez? A jó és rossz koleszterin nem is koleszterin?

Nem bizony. Ezek csak a koleszterint szállító fehérjemolekulák!

 

Mitől lesz "Jó", vagy "Rossz" ez a molekula?


A HDL szállító molekula feladata, hogy a vérben szabadon keringő nagy sűrűségű zsírokat megkösse és a májba szállítsa.
A HDL-koleszterin magas szintje tehát védő hatású, mert az erekben keringő zsírmolekulákat nem engedi felszaporodni.
Ily módon véd az érelmeszesedéssel szemben.

 

A LDL molekulák segítik az apróbb zsírsav molekulákat eljutni a sejtjeinkbe, egészen a mitokondriumokhoz. Itt energiát termelünk belőlük. Tudni kell, hogy ezekből a molekulákból képződnek a sejtek membránjai, emellett felhasználjuk őket számos sejtszintű folyamathoz is. Ennek megfelelően a LDL molekulákból nagy mennyiség van a véráramban.


Az LDL molekulák két csoportját tudjuk megkülönböztetni.

    • Az egyik, ami a zsírok lebontásakor keletkezik,
    • a másik, a cukrok és szénhidrátok bontása során keletkezik.

 

A cukrok és szénhidrátok bontása során keletkező LDL molekulák  segítik az erekben a plakkok képződését, így nagyban hozzájárulnak a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulásához.

  

A kérdés még mindig az, hogy miért termel a szervezetünk olyan molekulákat nagy mennyiségben, ami egyébként veszélyezteti?



Szervezetünk "tudja" mit és miért tesz!


Csak olyan molekulákat termel, amire szüksége van. Sőt még a molekulák védeleméről is gondoskodik.

Önmagában sem a HDL, sem az LDL "koleszterin" nem okozna problémát. Normál esetben ezek a zsírsavak a vérárammal szépen visszajutnak a májba, ahol részben újra hasznosulnak, részben kiválasztódnak az epével.

A probléma akkor kezdődik, amikor az LDL "koleszterin" nem tud kapcsolódni a májsejtekhez, emiatt nem tud lebomlani, vagy újra hasznosulni a májban.


Ennek lehet genetikai hiba az oka, de jóval gyakoribb, hogy az LDL "koleszterin" szerkezete megváltozik.


Mi változtathatja meg az LDL koleszterin szerkezetét? 

    • ha cukor kötődik hozzá
    • ha környezetből a szervezetbe került toxikus kémiai szabadgyökök módosítják (gyógyszerek, vegyszerek, adalékok, gázok, gőzök, mikrobák)
    • ha a rossz emésztés, vagy anyagcsere miatt a szervezetbe keletkező káros gyökök (béltoxinok) módosítják
    • ha tartós stressz miatt felszaporodott szabadgyökök módosítják

 

A szervezetünk igyekszik felkészülni az LDL koleszterinszállító molekulák védelmére. Erre az előzőkben utaltam.


A szállító fehérjegömböcskék a zsírsav molekulák mellé olyan antioxidánsokat is zárnak, amik közömbösíteni tudják a szabadgyököket. Ha azonban nagyon sok a szabadgyök a vérben, akkor sajnos már tehetetlenek a védő molekulák is.

Megváltozik az LDL koleszterinszállító molekula szerkezete.


Mi történik, ha módosul az LDL "koleszterin" szerkezete?


Ekkor kezdődnek a problémák.

Normál esetben az LDL "koleszterin" útja a májban véget ér. Sajnos azonban a módosult LDL "koleszterint" a máj receptorai  nem képesek felismerni. Így nem tudnak hozzákötődni és nem tudják lebontani. Ezért a véráramban maradnak és ott bolyonganak. 


Az immunrendszerünk ezeket a módosult LDL "koleszterin" molekulákat ellenségként ismeri fel. Emiatt mozgósítja a falósejteket, akik megpróbálják bekebelezéssel eltávolítani az "ellenséget".

 

Amint az immunsejtek bekebelezik a módosult LDL "koleszterin" sejteket, zsírbuborékokkal teli un.  "habos sejtek"-ké alakulnak. 

 

    • Ezek a habos sejtek fognak az érbelhártyáján felrakódást, plakkokat kialakítani.
    • Ezek a felrakódások teszik szűkké és merevvé az ereket, amik a hirtelen vérnyomás-emelkedést már nem bírják és könnyen megrepedhetnek.

 

A károsodott érszakaszon vérlemezkék és újabb koleszterin molekulák csapódnak ki és vérrögök keletkeznek.

 

Láthatjuk hát, hogy önmagában az LDL "koleszterin" NEM okoz bajt.

Akkor lesz belőle ellenség, ha olyan vegyületekkel találkozik, ami megváltoztatja a szerkezetét és immunrendszerünk ellenségként kezeli.

 

Hogyan védekezzünk az érszűkület ellen?


Véleményem szerint NEM a koleszterinszint-csökkentő a megoldás.

Inkább csökkentsük esélyét annak, hogy az LDL "koleszterin" módosulhasson.

 

Hogyan?

    • kerüljük a szénhidrátban gazdag ételeket
    • figyeljünk a vércukorszintünkre
    • rendszeresen mozogjunk
    • rendszeresen fogyasszunk antioxidánsokat és egészséges zsírsavakat, amik közönböstik a felhalmozódó szabadgyököket.

 

Miket vethetünk be?


A legismertebb és leggyakrabban alkalmazott antioxidáns a C-vitamin, és az E vitamin. Kezdhetjük ezekkel a védekezést.

C vitaminból naponta 1000 mg, E vitaminból naponta 100-150NE mennyiség tartós fogyasztása, az erek védelme érdekében, kifejezetten ajánlott.


Érdekesség,

a világon a legmagasabb antioxidáns értékkel a szegfűszeg illóolaj rendelkezik. Közel 300-szoros szabadgyök-kötő tulajdonsága van, mint a köztudatban legmagasabbnak vélt E vitaminnak.
Azonban terápiás célra csak terápiás tisztaságú készítményt alkalmazhatunk és lehetőleg vegyük igénybe szakember, /aromaterapeuta/ segítségét. 

 

Illóolajok a mindennapokban

Ismerkedj velük

 

Az antioxidánsok mellett az érfalak védelmében rendkívül hasznosnak tartom az Omega3 zsírsavat, ami segíti az erekben lévő gyulladások rendezését. Ezzel meggátolja a védő koleszterin felszaporodását is.

 

Az emelkedett koleszterinértékek mögött mindig érdemes feltérképezni az okokat. Az okokról és a koleszterin hasznos szerepéről bővebben, az előző blogomban írtam. Itt éred el>>

 

A koleszterinszint csökkentésének veszélyeiről Dr. Szendi Gábor tollából a következő cikkben olvashatsz>>

 

Ha 

    • fáradékony és levert vagy
    • ideg-, és izom fájdalmaid vannak
    • fokozott ingerlékenység, depresszió lesz néha úrrá rajtad
    • szív-, és vérkeringési problémákkal küzdesz 
    • hormon problémákkal küzdesz

 

érdemes egy komplex állapotfelmérésre bejelentkezned, ahol a legtöbb terhelőt és kiváltó okot felderíthetjük és a mindennapokba beilleszhető étkezési tanácsokkal is ellátlak.

 

Nézd meg mi vár rád az állapotfelmérésen.

 

Komplex állapotfelmérés 

 

Szerző

Batta Ágnes

Természetes Gyógymódok Tanácsadója
Diplomás Higiénikus

Honlap: www.alternativgyogyasz.hu 
2020.06.20

 

Vissza az oldal tetejére

 

 

Címkék: plakkok, koleszterin, érszűkület

 

 

Kapcsolódó cikkek

Koleszterin. Mit tanítanak és mit tesznek, hol van az igazság? 1. rész

-