Antibiotikum, csodaszer?

itt van az osz 1 33x220.jpg

 

Itt az ősz, a suli, és kezdődnek a köhögős, taknyos járványok.

 

Gyakrabban húzzuk ki a gyógyszeres fiókot és keresgélünk a megmaradt antibiotikumok között, vagy rohanunk újakat kiváltani...

 

Van, akik esküszik rá, és ettől várja a gyors gyógyulást, és van, aki tart tőle.  Antibiotikumok a rettegett szerek?

 


Miért félünk az antibiotikumoktól, amikor az orvostudomány csodaszerként tartja őket számon?


Szeretnék egy kis rendet tenni a fejekben.
/Bár előfordul, hogy ezzel több természetgyógyász kolléga neheztelését is kivívom. Mivel első diplomámat járványügyi vonalon szereztem, azt gondolom, ezt bevállalhatom./


Nézzünk szét az antibiotikumok háza táján!

 


Mióta, és miért használjuk? Mire jó? stb…

 

Egy kis történelem lecsupaszítva 

Bár már az ókori gyógyító kultúrákban (India, Kína, Egyiptom) feljegyzéseket találhatunk a különféle mikrobaölő tulajdonságú növényekről, olajokról, vagy „penészes” levek alkalmazásáról, és hatásukról.

 

Az ezekkel végzett gyógyszerkutatások csak a XX. században élénkültek meg. Az eredmények ismeretében az antibiotikumokat hivatalosan 1942 után vezették be a gyógyászatban.

 

Meg kell jegyezni, valóban óriási mérföldkő volt az orvostudomány történetében.

 
Lehetővé vált a háborús sebfertőzések hatékony kezelése, és jó néhány fertőző betegség tömeges gyógyítása is megfizethető készítményekkel.


Kezdetben még csak természetes alapú (gombapenészből kivont) készítményeket állítottak elő, később azonban megjelent a szintetikus készítmények egyre bővülő skálája.


Manapság elértük, hogy már több mint 8.000 szintetikus antibiotikus vegyületet tartanak számon. Sajnos elértük azt is, hogy világviszonylatban az antibiotikumok a leggyakrabban felírt gyógyszerek közt szerepelnek…

 


Mit kell tudni az antibiotikumokról?


Az antibiotikumok olyan vegyületek, amik a kórokozók főként a baktériumok anyagcsere folyamataiba beavatkoznak. Ezzel vagy elpusztítják a baktériumokat, vagy gátolják a szaporodásukat.

 

Így segítik a szervezetet abban, hogy le tudja győzni a betegséget. Egyszóval a fertőzés okát szünteti meg.

 

Lényeges, hogy kizárólag bakteriális (ritkán gombás) fertőzések esetén vethetők be jó eredménnyel. Vírusok esetén azonban hatástalanok!!


Hogy mi a különbség a vírusok és a bacik között, arról az "Immunvédekezés vírusok, baktériumok esetén" írásomban bővebben foglalkozom. És innen kezdődnek az ellentmondások!

 


Használjuk, vagy NE használjuk az antibiotikumokat?


Többször tapasztalom, hogy a hozzám fordulók szinte szemérmesen „vallják be” hogy az orvos antibiotikumot írt fel, és már annyira rosszul voltak, hogy beszedték…

 

Itt is le szeretném írni, hogy ez nem ciki!

 

Igenis vannak esetek, amikor kötelező ezekhez a vegyületekhez nyúlni.

Például egy nagyon gennyes, magas lázzal járó mandulagyulladás, vagy tüdőgyulladás esetén. A minél gyorsabb gyógyulás érdekében nem játszunk! Megy az antibiotikum! Ugyanígy indokolt az antibiotikum szedése például a vesemedence gyulladásnál, és még jó néhány esetben is.

 

itt van az osz 2 33x227.jpg



Az antibiotikumok ajánlásakor minden esetben be kellene tartani a következő ökölszabályokat.


A következő irányelveket a SOTE ETK (Egészségtudományi Kar) Fertőző Betegségek Járványtana 2005-ös jegyzetében hosszan leírta Jurányi Róbert tanár úr. Én a saját szóhasználatommal adom közre.

 

  • Először is meg kellene határozni a kórokozót. Ha ez macerás, akkor legalább azt, hogy melyik antibiotikum hatékony, illetve az adott baci melyik antibiotikummal szemben rezisztens (érzéketlen). Erről bővebben itt: Antibiogramm

    Ez nem egy bonyolult vizsgálat, csak kicsit időigényes. Amíg a tenyésztés eredményére várunk, az orvosi kezelés elkezdődhet akár egy szélesebb spektrumú készítménnyel, majd a labor vizsgálat ismeretében azt módosíthatjuk, vagy kiegészíthetjük.

  • Vírusfertőzésnél csak akkor jön szóba az antibiotikum adása, ha bakteriális felülfertőződés van!

  • Az antibiotikum megválasztásánál figyelembe kell venni a beteg egyéb betegségeit, esetleges felszívódási zavarait.

  • Minden esetben szem előtt kell tartani a várható mellékhatásokat is, hiszen még a legkevésbé toxikus szereknek is lehetnek mellékhatásaik. 

  • "Kritikátlan alkalmazása (felesleges, vagy túl hosszú ideig tartó kezelés, a széles spektrumú szerek, vagy kombinációk adása) rezisztens /érzéketlen/ törzsek megjelenéséhez vezet, ami veszélyezteti a beteget, és annak környezetét."


Tehát nem egy újfajta agyszüleményről beszélünk. Mi még így tanultuk.


Saját tapasztalatom alapján azonban a pácienseim kb. 80% laborvizsgálatok nélkül kap antibiotikumot.


 

Vegyük sorra az intibiotikum használata körüli problémákat


  • Sajnos csak nagyon ritkán kapunk célzott antibiotikum kezelést. Nincs elég idő és pénz arra, hogy a háttér vizsgálatokat elvégezzék.
    Így elég sok esetben tapasztaljuk, hogy a nem megfelelő antibiotikum választás miatt újabb és újabb készítményekkel próbálkoznak, "valamelyik egyszer csak majd jó lesz" alapon.

    Közben pusztul a bélflóra, ami segítené a természetes immunitást, és gyorsan alakulnak a rezisztens törzsek is.

 

  • Ha a betegnek élelmiszer érzékenysége, vagy egyéb más emésztőszervi panasza van, akkor bizony az antibiotikum sem fog hasznosulni, vagy nem olyan dózisban, ami hatékony lenne.
    Ahhoz azonban elég, hogy azt a minimális bélbaktérium mennyiséget is tönkre tegye, ami még van.

  • A legnagyobb probléma azonban a kritikátlan adással/szedéssel van. Kevesen tudják, de antibiotikum nem csak az orvosi kezelések kapcsán jut be a szervezetünkbe.

    Betegség megelőzés céljából antibiotikummal kezelik azokat az állatokat is, amiket elfogyasztunk. Ezek a vegyületek az elfogyasztott állatok húsával bekerülnek a szervezetünkbe. Itt felhalmozódnak, károsítják a bélflórát, és komoly szerepet játszhatnak a különféle bélrendszeri panaszok, vagy akár az élelmiszer érzékenység kialakulásában is.

 

 

Mivel ilyen magas, és sajnos mindennapos az antibiotikum terhelés, én csak a nagyon indokolt esetben alkalmazom családom körében.

 

A banális vírus-, vagy az enyhébb bakteriális fertőzéseknél CPTG minőségű terápiás illóolajokat használom, és szigorúan megy a probiotikum pótlás szintén terápiás mennyiségben, és minőségben.

 

Az illóolajokról

 

 

itt van az osz 3 300x243.jpg

 

Vissza az oldal tetejére

 

 

Címkék: anitbiotikum

 

 

Kapcsolódó cikkek

-