Lisztérzékenység

 

Egyre több cikk és riport jelenik meg a glutén/gliadin, vagyis a gabonafehérjékkel kapcsolatban. Sokan hívják fel a figyelmet a napjainkban egyre inkább előtérbe kerülő glutén emésztési problémákra. Ezzel kapcsolatban szeretnék tisztázni néhány kérdést.

 

Fontos tudni, hogy glutén emésztés zavarait két nagy csoportba sorolhatjuk:

• cöliákia
• nem cöliákiás glutén enteropátia 

 

A két megjelenési forma között alapvető különbség, hogy a cöliákia esetében a gabonák fehérjéjének fogyasztás miatt az emésztőrendszer károsodik, amit laboratóriumi vizsgálatokkal alá lehet támasztani.

A nem cöliákiás glutén enteropátia esetében nincs emésztőszervi elváltozás, sem a laboratóriumi eltérés.

A legismertebb a Cöliákia, vagy népszerűbb nevén lisztérzékenység.

 

Ez a megbetegedés az egész testet érintő autoimmun folyamat. Kiváltója a kenyérgabonákban található glutén és gliadin, aminek fogyasztása következtében sérül a vékonybél nyálkahártyája. Emiatt emésztési panaszok, és felszívódási zavar alakul ki. Le kell szögeznünk azonban, a lisztérzékenység nem allergia, de ahhoz hasonlatos immunválaszt vált ki a vékonybélben.

Következményeként a bélbolyhok sérülnek, sokszor teljesen elpusztulnak. Ez a tápanyagok felszívódásának zavarához, az emésztés minőségének romlásához, alultápláltsághoz, vitaminhiányos, és kórosan vérszegény állapot kialakulásához, de akár autoimmun, vagy daganatos megbetegedésekhez is vezethet.

 

Ezt a fajta lisztérzékenységet elsősorban veleszületett betegségként tartjuk számon. Kialakulhat azonban később is. Ennek a hátterében döntő többségben egy vírusfertőzés /adenovírus 12-es/ állhat. Kutatások szerint e vírus elleni immunválasz is szerepet játszik a lisztérzékenység kialakulásában. Sajnos, ha ez az immunreakció egyszer elindult, akkor az egy életen át megmarad. 

 

A kialakult glutén bontási zavar mellett gyakran társbetegségek is megjelennek.

 

• A leggyakoribb kísérőbetegsége az egyes típusú cukorbetegség, ahol antitestek képződnek hasnyálmirigy inzulintermelő szigetsejtjei ellen. A lisztérzékenyek öt-tíz százaléka cukorbeteg, és megfordítva, az egyes típusú cukorbetegek öt-tíz százaléka lisztérzékeny is.

 

Klinikai vizsgálatokkal igazolták azt is, hogy a pajzsmirigy autóimmun betegségeiben gyakori a tünetszegény, vagy tünetmentes lisztérzékenység! Ennek oka, hogy a glutén/gliadin szerkezete nagyban hasonlít a pajzsmirigy szerkezetéhez, így mikor a glutén átjut a sérült bélfalon, az immunrendszer először a glutént/gliadint, majd a hozzá nagyon hasonló szerkezetű pajzsmirigy sejteket kezdi el támadni. Ebből adódik, tehát, hogy minden lisztérzékenynek érdemes arra gondolnia, hogy hajlama lehet a pajzsmirigy megbetegedésekre. Ez természetesen fordítva is igaz, a pajzsmirigy megbetegedésben szenvedők körében figyelni kell a lisztérzékenység akár lappangó vagy tünetmentes formájára is.

Egyértelmű jel lehet erre, ha a pajzsmirigybetegségben szenvedők has puffadásra panaszkodnak, illetve, ha a betegségüknél alkalmazott hormonkészítmény ellenére sem tudnak fogyni, illetve a vérnyomás problémáik sem rendeződnek. Ennek oka lehet, hogy a hormon tartalmú gyógyszer nem tud felszívódni a sérült bél nyálkahártyán keresztül. 

 

Milyen árulkodó jelekre figyeljünk, ami figyelmeztethet a cöliákiára?

Az első tünetek gyermekkorban, jellemzően a lisztes táplálék bevezetésétől /kb. 14-18 hónapos korban/ kezdődően jelentkezhetnek. A tünetek a glutén terheléstől függően 3-5 éves korig alakulnak ki. A gabonafehérjékre érzékeny gyermek étvágytalan, sokszor megy a hasa, hány. Széklete általában úszik a víz tetején. Pocakja felpuffad. Fejlődése, testsúlya, és magassága elmarad a kortársaikhoz képest, vitaminhiányosak és vérszegények lesznek. Hangulatuk nyűgös, ingerlékeny, és fáradékonyabbak, mint társaik. Sokszor előfordul, hogy krónikus székrekedéses panaszok hívják fel a figyelmet a glutén bontási zavarra.

 
A felnőttkorban kialakuló lisztérzékenység, már nem olyan egyértelmű. Igen változatos képet mutathat. Itt is megjelenhetnek az emésztési zavarok, de sokszor pajzsmirigy problémák, meddőség, menstruációs zavarok, vetélés, PCOS, fiatal felnőttkori sokízületi gyulladás, csont problémák, korai csontritkulás, szájnyálkahártya 

fekélyek, izom gyengeség és izomgörcs, kóros fogyás, véralvadási zavarok, neurológiai zavarok, fertőzésekre való fogékonyság, nagyon száraz bőr,vagy bőrgyulladások hátterében is érdemes glutén érzékenységet keresni. 

A klinikai tünetek hiánya és a változatos megjelenési formák miatt a glutén érzékenyek jelentős részét nem, vagy csak elég későn ismerik fel. 

Nézzük meg milyen típusai lehetnek a cöliákiának!

 

• Klasszikus Cöliákia: Jellegzetes klinikai tünetekkel, valamint nyálkahártya károsodással és bélboholy sorvadással jár.

 

• Atípusos Cöliákia: Ma már gyakoribb a klasszikus formánál. Itt szintén megjelenik a bélboholy károsodás, azonban az emésztőrendszeri tünetek helyett más, nem az emésztőrendszert érintő tünetek dominálnak. 

• • • • Vérszegénység
      • Fogzománc problémák 
      • Nőgyógyászati,menstruációs panaszok 
      • Növekedési zavar
      • Bőrtünetek 
      • Állandó fáradtság stb…

 

• Lappangó Cöliákia: Vékonybél egy része általában épp marad, csak helyenként alakul ki a bélbolyhok károsodása. Jellemző erre a megjelenési formára, hogy a szövettani vizsgálatkor a vizsgálat eredményét legtöbbször negatívnak értékelik. Kifejezett emésztőrendszeri tünetek nem jellemzik. Általában egy pozitív vérvizsgálat, vagy a glutén érzékenység családi előfordulása indítja el a gyanút.

 

• Csendes Cöliákia: Általában szövettani és vérvizsgálati eredményeik pozitívak, de a betegek ennek ellenére tünetmentesek. Általában valami egyéb okból végzett szűrés, gyomortükrözés, biopszia során fedezik fel. A legtöbb ilyen eset a cöliákiások rokonságában fedezik fel.

 

• Nem változó Cöliákia: Ez a lisztérzékenység olyan formája, aminél a megkezdett diéta nem javít a tüneteken, és a vékonybél kóros szövettani képe sem rendeződik. Előfordulhat az is, hogy a már évekkel korábban felismert betegeknél a szigorú gluténmentes diéta mellett sem észlelhető a javulás, sőt előfordulhat az állapot romlása is. Ez a gluténérzékenyek mintegy 7-30%-át érinti

 

 Az akadémiai orvoslás során a cöliákia igazolása több lépcsőben történik. 

 

• • • • Először is egy fizikális vizsgálatot végeznek, ahol az esetleges alultápláltságot megállapítják.
      • Ezen kívül vérvétel során kimutatják a cöliákia-specifikus /cöliákiára jellemző/ ellenanyagokat a vérszérumból végzett ellenanyag-vizsgálatokkal /ún. szerológiai vizsgálat/.
      • A legbiztosabb, és egyben a legkellemetlenebb vizsgálat a vékonybél-biopszia, ahol szöveti mintavétellel igazolják a vékonybél-bolyhok megfogyatkozását, vagy sérülését. 
      • Ezen kívül nézik a gluténmentes diéta hatására a tünetekben bekövetkező javulást.

• 

Ahhoz, hogy megbízható eredményt kapjunk a diagnosztikai eljárások során fontos, hogy a beteg ne hagyja el étrendjéből a glutént mindaddig, míg az első vékonybél-vizsgálat meg nem történik, ez ugyanis az egyetlen teljesen megbízható mód a diagnózisra.

 

Egyre többet beszélnek ma már a lisztérzékenység egy másik formájáról, az úgynevezett nem cöliákiás glutén enteropátiáról /NCGS = Non-Celiec Gluten Sensitivy/.

Bár e megbetegedés tünetei hasonlóak, vagy közel azonosak a cöliákiával, de a kimutatása sokkal nehezebb, hiszen nincs sem jellegzetes szerológiai, sem pedig szövettani eltérés a laboratóriumi eredményekben. Ebben az esetben ugyanis nem károsodik a vékonybél, és nem jelennek meg a cöliákiára jellemző enzimek a vérben /szöveti transzglutamináz IgA antitest (tTG IgA), szöveti transzglutamináz IgG antitest (tTG IgG), endomysium IgA antitest (EMA IgA)/

 

A betegek jellemzően komoly hasfájással, puffadással, hasmenéssel keresik fel a kezelőorvosukat, ami főként a lisztes termékek fogyasztása után jelentkezik. De előfordulhat a betegség a klasszikus tünetek nélkül, „csak” bőrgyógyászati, nőgyógyászati /vetélés, meddőség/, ízületi problémák, vagy akár potenciál zavar, illetve alvászavar formájában is.

Sajnos a nem cöliákiás enteropátia oka lehet a különféle ideggyógyászati problémáknak is, mint például a depresszió, vagy különféle magatartás zavar.

 

A nem cöliákiás glutén bontási zavarra jellemző, hogy főleg felnőtt, vagy fiatalfelnőtt korban jelentkezik, és nem kísérik társbetegségek. Szerencsére itt nem ismert a családi halmozódás és a cöliákiára jellemző szövődmények. Óvatos becslések szerint is ez a kórkép a felnőtt lakosság 6-10%-át érinti.

 

A változatos tünetek miatt a felismerése akár évekig is eltarthat. Ami segíti a diagnózis felállítását, hogy a tünetek a gluténtartalmú élelmiszer fogyasztása után akár 20 perccel már markáns hasi tünetek jelentkeznek. Az ilyen tünetek jelentkezésénél fontos, hogy kizárják a cöliákia meglétét, mivel a cöliákia előfordulása esetén jelentkezhet bélkárosodás, illetve számíthatnak társuló betegségekre, és mivel öröklődik, szükséges lenne a beteg gyermekeinek lisztérzékenységre való hajlamát is felderíteni.

A nem cöliákiás gluténérzékenység esetében fontos megjegyezni, hogy ez a kórkép összefüggésbe hozható bizonyos neuropszichiátriai megbetegedésekkel, mint az autizmus, vagy skizofrénia és az irritábilis bélszindróma számos esetével. Megfigyelték, hogy a gluténmentes diéta jelentősen csökkenti e kórképek tüneteit.

 

Akár cöliákiáról, akár a nem cöliákiás lisztérzékenységről beszélünk fontos tudni, hogy a megfelelő glutén/gliadin mentes étrenddel nem csak az akut esetek tünetei szüntethetők meg, hanem megelőzhetők a betegséghez társuló szövődmények is melyek közül a legsúlyosabbak az autoimmun és a daganatos megbetegedések.

 

Vissza az oldal tetejére

 

 

Címkék: cöliákia, gluténvizsgálatok, gluténérzékenység

 

---

 

Kapcsolódó cikkek

---

---

---

Utóbbi írások

• Pajzsmirigy támogatása természetes módszerekkel
• Miért lehet eredménytelen a pajzsmirigygyulladás gyógyszeres kezelése?
• Célkeresztben a pajzsmirigy II.
• Pajzsmirigy kontra fogászai gócok
• Bélrendszeri problémák 2. rész. Az okok feltárása

---