Élelmiszer érzékenység sorozat. 5. rész. Az emésztőenzimek szerepe az élelmiszer érzékenységben.
Puffadsz? Bántanak a szelek? Alul puki, felül büfi jönne, de ciki kiengedni, így hát szenvedsz, mert egy idő után görcsölni fog tőle a hasad. Nem tudsz a munkádra figyelni, és már nem szívesen jársz társaságba, mert úgy érzed magad, mint egy pukkadásra váró lufi.
Ezeket gyakran az emésztőenzimek hiánya okozza. Mitől alakulhat ki, és mivel tudod csökkenteni ezeket a panaszokat?
Az élelmiszer érzékenység kialakulásával foglalkozó blog sorozatom 5. befejező részében erről olvashatsz.
Az emésztőenzimek hiányáról, vagy a csökkent termelődésükről, már egészen biztos többen hallottak, hiszen a reklámok - hasonlóan a bélbaktériumok pótlásához, - enzimpótló termékeket is népszerűsítenek.
Ismerős a tévéből ugye?
Tiltanak tőled, pedig én, szeretlek…. VAGY Szedje be ezt, vagy azt a bogyót, és már újra élvezheti a rég száműzött ételeket… stb
Ennyire azért nem egyszerű a dolog…
Persze tudom, hogy a hirdetések néhány másodpercében nincs idő arra, hogy elmagyarázzák, mi is az, amit pótolni kell, egyáltalán miért van kevés belőle, ha egyszer szüksége lenne rá a szervezetünknek…? De szerintem mindenképp beszélnünk kellene erről.
Pótoljuk most ezt a hiányosságot!
Nézzük meg, hogy mik is azok az emésztőenzimek, miért van rájuk szükség, és miért lesz kevesebb belőlük, mint amire szükségünk lenne? És egyáltalán milyen szerepük lehet az élelmiszerekkel szembeni érzékenység kialakulásában?
Nos, az emésztőenzimek olyan vegyületek, amik a táplálékok lebontásában nagyon komoly szerepet játszanak. Konkrétan, nélkülük egyáltalán nincs emésztés, és nem tudjuk hasznosítani az elfogyasztott ételeket. Hiányukban, vagy csökkent aktivitásuk esetén hiába próbálunk meg a legjobb minőségű élelmiszerekhez hozzájutni. Az azokban lévő táplálékelemek nem tudnak felszívódni, és részt venni az életfolyamatainkban.
Mi jön még ezután?
A rossz emésztőenzim aktivitás miatt a bélflóra egyensúlya is felborul, ami tovább rontja az enzimtermelődést. Így a rosszul lebontott fehérje-, vagy cukormolekulák rothadásnak, erjedésnek indulnak a bélben. Az emésztés tovább romlik, puffadást, gázosodást, és diszkonfort érzést alakít ki. Ennek köszönhető a kellemetlen szagú bélgáz!
Ráadásul a felszabaduló savas gőzök irritálják a bélhámot, gyomorhámot, aminek következtében gyulladások, vagy komolyabb bélbetegségek is megjelenhetnek, mint a Crohn-betegség, vagy az Irritábilis bélszindróma.
A táplálékok lebontásához szükséges legfontosabb enzimeket a tápcsatorna mirigyei termelik. Aktivitásukat pedig a különböző nyomelemek, és vitaminok segítik. Ahhoz, hogy optimálisan működjenek, azonban szükség van arra, hogy a bélben, vagy a gyomorban megfelelő legyen a vegyhatás.
A civilizációs táplálkozási szokásainkra emésztőrendszerünk nincs felkészülve. Élelmiszereink agyon hőkezelése, különféle feldolgozása, a hozzáadott adalékok, és tartósítók károsan hatnak az enzimtermelésre, és működésre.
Ezen kívül a különböző betegségek, a vegyi anyagok, vagy az alkohol is jelentősen csökkenti enzimkészletünket.
Hogy tudjuk az enzimeket pótolni?
Meglepően egyszerűen! Minél több nyers zöldséget, gabona csírát, és gyümölcsöt, azaz élő ételt kell fogyasztani. Ezek tartalmazzák a saját bontásukhoz szükséges enzimféléket. Viszont fontos tudni, hogy a zöldségekben lévő enzimek nagyon kényesek a hőkezelésre. Viszonylag alacsony hőfokon, már 40 fok körül sérülnek, és 48 Celsius fokon megsemmisülnek.
Két kiemelkedően „enzim dús” gyümölcsöt kell megemlítenünk. Ez a papaya, és az ananász.
Ezek kivonataiból enzimpótló készítményeket is előállítanak, amikkel kiegészíthetjük a hiányzó készletünket.
Mivel emésztő enzimeink más-más molekulák lebontását végzik, ezért nem csak a mennyiségük, hanem az összetételük is fontos!
Eszerint 3 nagy csoportra oszthatjuk őket.
-fehérje bontók (proteáz)
-zsírbontók (lipáz)s
-szénhidrát bontók (amiláz)
- A fehérjebontó enzimek vagy proteázok feladata, hogy az óriás molekulájú fehérjéket egyre kisebb molekulájúakra, majd a végén a szervezet számara is hasznosítható aminosavakra bontsák.
Ezeket az aminosavakat tudjuk a sejtjeink építéséhez, és az életfolyamatainkhoz felhasználni.
A fehérjebontó enzimeink munkájukat a gyomorban kezdik meg, egy nagyon agresszív savas közegben. Itt hasítják szét a nagy molekulájú fehérjeláncokat kisebbekre. Az így keletkezett kisebb fehérjemolekulák bontása a vékonybélben fejeződik be, a hasnyálmirigy, és a vékonybél által termelt emésztőenzimek segítségével. Ezek itt már egy enyhén lúgos környezetbe tudják csak kifejteni a hatásukat. Ha a kémhatás kicsit is eltér az ideálistól, már nem tudják a feladatukat ellátni! Hiányukban puffadások, görcsök, és hasmenés alakulhat ki.
A másik nagy csoport a zsírbontásért felelős lipázok. Bontó munkájukat a máj által termelt epe segíti. Ő aprítja fel a nagy zsírmolekulákat kisebbekre. A lipázok zömében a hasnyálmirigyben, és a vékonybélben termelődnek. Feladatuk az étkezési zsírok bontása zsírsavakká. Ezeket is tudjuk pótolni növényi enzimekből.
Hiányukban alakulhatnak ki az ízületi gyulladások, az érszűkületek, és egyéb érproblémák, a bőrbetegségek egy része, és az epebántalmak. Az alacsony lipáz szint hozzájárulhat például a cystás fibrosis, és a Crohn-betegség kialakulásához is. Hiány tünete a zsírszéklet kialakulása, és a zsírban oldódó vitaminok hiánya.
A harmadik legfontosabb enzimcsoport a keményítők vagy szénhidrátok bontásáért felelős amilázok. Ezek már a szájüregben elkezdik a keményítők bontását kisebb cukormolekulákká.
A további bontás a hasnyálmirigyben és a vékonybélben is termelődő enzimek segítségével történik egészen addig, amíg a sejtek számára is hasznosítható glükózt, vagy fruktózt nem kapunk. Ha azonban a szénhidrátok bontása nem megfelelő, kialakulhatnak az allergiák, és egyéb gyulladások, pattanások, depressziós állapot, krónikus fáradékonyság, alacsony vércukorszint, és hideg végtagok.
Vannak azonban olyan emésztőenzimek, amit csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem termel a szerveztünk.
Ilyen a hirdetésekből jól ismert laktáz enzimünk, aminek segítségével a tejcukrot bontjuk. Termelésében segítségünkre vannak a bélbaktériumok.
Mivel a természet törvényei szerint erre az enzimre csak csecsemő-, és gyermekkorban van szükségünk, képződése erősen korlátozott.
A másik ilyen enzim a celluláz, aminek segítségével alakítja át a szervezetünk a kemény növényi rostokat könnyen felhasználható szőlőcukorrá. Ezt az enzimet nem termelik a mirigyeink. Csak kívülről, nyers növényi táplálékokból juthatunk hozzá.
Hogyan is segíti az élelmiszer érzékenység kialakulását az emésztőenzimek hiánya, vagy működési zavara?
Erre már részben meg is adtuk a választ.
A rosszul emésztett ételek miatt felszabaduló gázok irritálják a bélhámot. Az ott kialakult irritáció pedig gyulladásokat alakít ki. Ennek köszönhetően a bélfal áteresztővé válik, és olyan félig lebontott nagyobb molekulájú fehérje is bejut a vérkeringésbe, ami már allergénként fog viselkedni.
De mitől alakulhat ki az emésztőenzimek hiánya?
És hogyan lehet ezen segíteni?
Mivel az emésztőenzimeink nagyon sérülékenyek, és csak korlátozott számban állnak a rendelkezésünkre, gyorsan kialakulhat a hiányuk.
Mi kell hozzá?
- Az életkor előrehaladtával csökken a termelődésük.
- Bélhám károsodása. Mivel a vékonybél emésztőenzim termelő sejtjei a bélbolyhok mentén helyezkednek el, ha ott gyulladás, vagy hámkárosodás van, az enzimek nem tudnak termelődni.
- Az egészséges bélflóra hiánya. A bélbaktériumok maguk is termelnek emésztést segítő enzimeket. Például a laktáz-t.
- Mérgezések, és bélfertőződések, ami károsítják a bélhámot.
Táplálkozási hibák. A sok hő-kezelt, feldolgozott, és finomított élelmiszer bontásához sokkal több emésztőenzimre van szükségünk. Ezt úgy lehet kompenzálni, hogy minél több nyers zöldséget, gyümölcsöt, és csírákat fogyasztunk. - Fontos még megemlítenünk, hogy gyakran nem csak maga az emésztőenzim hiány okozza a problémát! Komoly probléma a szervezet elsavasodása is, ami miatt olyan környezet alakul ki, amiben az enzimek nem tudják elég hatékonyan ellátni a munkájukat!
Mi kell még az emésztőenzimjeink megfelelő működéséhez?
- Szükségünk van vitaminokra (A, C, K vitamin), és ásványi anyagokra (Magnézium, Cink, Réz, Kalcium), amik segítik az enzimműködést.
- Ezen kívül nagyon fontos a gyomor, vagy a bél megfelelő kémhatása is. Ugyan is, ha megváltozik annak a szervnek a pH-ja, ahol kifejtené az enzim a hatását, aktivitása jelentősen csökken. Például, ha a szervezet elsavasodik, vagy a gyomortartalom lúgosabb lesz.
Bármi is okozza az emésztési hibákat, ahhoz, hogy tartósan javulást érjünk el, muszáj felderítenünk az okokat.
Tudj meg többet az élelmiszer érzékenységi vizsgálatról!
Olvasd el az előző részeket is!
1. rész Az élelmiszer érzékenység formái
2. rész Az élelmiszer érzékenység kialakulásának oka
3. rész Az egészséges bélflóra hiánya
4. rész Mi az összefűggés a bélhám és az élelmiszerérzékenység között?
Címkék: emésztőenzimek csökkent aktivitása, emésztőenzimek hiánya, emésztőenzimek szerepe
Kapcsolódó cikkek
Szeretnél magyarázatot kapni, megfoghatatlan panaszaidra?
Szeretnéd megtudni, hogy tüneteid hátterében vajon a hormonok játéka áll?
Töltsd ki a tesztet, és azonnal megkapod a választ!
Az értékelésből kiderül:
- mit tehetsz, hogy ne alakuljanak ki a komolyabb tünetek,
- milyen laboratóriumi vizsgálatokat érdemes elvégeztetned,
- milyen alternatív lehetőségekkel tudod a panaszaidat legyőzni,
- hogyan tudod megszüntetni a kialakuló hormonális egyensúly zavart.
Utóbbi írások
- Pajzsmirigy támogatása természetes módszerekkel
- Miért lehet eredménytelen a pajzsmirigygyulladás gyógyszeres kezelése?
- Célkeresztben a pajzsmirigy II.
- Pajzsmirigy kontra fogászai gócok
- Bélrendszeri problémák 2. rész. Az okok feltárása