Stressz és a táplálkozás

A stressz nem egy új keletű dolog, hanem a szervezetünk ősi védekező reakciója. Célja az élet védelme és a különféle környezeti változásokhoz való alkalmazkodás. 

Ilyenkor a szervezetnek főleg a „meneküléshez”, vagy a túléléshez szükséges szervek /agy, izmok, szív, vese, tüdő/ tökéletes működését kell biztosítania.

Ehhez azonban más szervekből /pl. gyomor – bélrendszerből/ kell a vérellátást ide átirányítani. A folyamatot az idegrendszer és a hormonális rendszer hangolja össze.


Természetesen ma egy kissé más formában jelenik meg a stressz, mint az ősidőkben. Már nem csak egy viszonylag rövid ideig tartó átmeneti állapotról van szó, hanem olyan élethelyzetekről, ami tartós feszültséget okoznak, és ez által fizikai panaszokhoz, vagy betegségekhez vezetnek.

 

Hogyan történik mindez?

 

Stressz helyzet hatására az idegrendszeri és hormonális működésnek köszönhetően a gyomor és a belek vérellátása csökken, a gyulladást okozó anyagok felhalmozódnak, az emésztőenzimeket és a védőnyákot termelő sejtek működése romlik, így az emésztőrendszer nyálkahártyája károsodik.

 

stressz es taplalkozas.jpgGyulladások alakulnak ki. Tökéletlen lesz az emésztés, a védőbaktériumok száma jelentősen csökken, emiatt a kórokozó mikrobák felszaporodnak. Mindezek következtében a bélrendszer nyáktermelése fokozódik, a bélben zajló kóros emésztés és gázképződés fokozottá válik, a bélmozgások zavart szenvednek, és romlik a tápanyagok felszívódása.


Ez magyarázza a gyomorégést, hasi puffadást, hasmenést, székrekedést, a nyákos széklet kialakulását, és a fokozott bélkorgás. Mindezekhez hasi görcs, tompa fájdalom, vagy diszkomfort érzés társulhat.


Ezeket a stresszhez tartozó tüneteket nevezi az orvostudomány Irritábilis bélszindrómának.

 

Vissza az oldal tetejére

-